A Borgia lány története

Ismét olyan könyvet kerestem magamnak, mely egy most futó, felkapott sorozat hátterét, történetét, korát mutatta be nekem. A Borgiák sorozat ráadásul azért is különösen közel állhat szívünkhöz, mert mind a 2 évadot kicsiny hazánkban forgatták a méltán híres színésszel Jeremy Irons-al. 

Őszintén szólva nem sokat tudtam a Borgia családról és történetéről:( Valahogy kimaradt ez a rész az eddigi történelmi olvasmányaimból... Olaszország, ráadásul északi területei, na meg mégsem királyok voltak...

Szóval a sorozatot mindenképpen szerettem volna megnézni, előtte azonban pártatlanabb és részletesebb információra vágytam. Az interneten ezt a regényt ajánlotta még a Wikipedia is, mint a leghitelesebb történelmi regénye a híres-hírhedt családnak.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Borgia_Lukr%C3%A9cia_modenai_hercegn%C5%91

Ráadásul a könyvesboltban a filmsorozat szalagjával volt felcicomázva. Plusz irtó vastag: 665 oldal. Méltán gondoltam, hogy megtaláltam azt a regényt, mely mélyen, részletesen és izgalmasan mutatja be a Borgia családot és az észak-olaszországi hercegségek csatáit. 

A hitelesség és a részletesség maximálisan teljesült, viszont regénynek nehezen nevezné:( A könyv inkább egy történész levéltárakban felkutatott különleges iratok, levelezések alapján összeállított történelmi áttekintése:( Tényleg, nincs benne egy darab párbeszéd sem és a teljes könyv hangvétele is túlságosan száraz, tankönyv szerű:(

Pedig nagy volt a lendületem és a kíváncsiságom, viszont a mondatok annyira hosszúak, bonyolultak, ezerszer összetettek, hogy 1-1 oldal végére fogalmam nincs mi volt az előző lapon. Embertelenül sok a név benne, minden egyes alakot név szerint említ, még ha csak a legutolsó udvaronc törvénytelen fia is, aki 5 napot élt csupán...

Ízelítőként idéznem kell az egyik levél bemutatását követő részt, hogy érzékeltessem az írói stílust:

A képzelőerőnek szinte hellenisztikus ízű üdesége csillan meg a klasszikusan szabályos forma alatt: az a mitológiai reggel jut eszünkbe, amikor Nauszikaa megjelent társnőivel a kútnál, vagy Akteón megleste a fürdőző Dianát. E verseket olvasva Lucrezia bizonyára éppen úgy meglepődött, mint bizonyos ébredéseknél, amikor a lélek oly sötét, hogy csak nehezen tud feléledni, és amikor annyira szembe nézünk a vilggal, s minden oly fakó és fáradt, aztán egyetlen mozdulattal, amelyben nincs semmi hit, hirtelen felemeljük a tükröt, és mélyén egy arc jelenik meg, a mi arcunk, rajta a fiatalság rózsás színe; először bosszant bennünket könnyed nemtörődömsége, aztán elcsodálkozunk, és mosoly rajzolódik ki szájunk szögleteiben, és a vége mindig ének.

:(Nagy csalódás volt, nagyon remélem,hogy a film ennél nagyobb élvezetet nyújt majd és talán kibogózom a rengeteg Gian és Francesco és Jofre neveket is:)

A filmről külön írok majd, amint megnéztem mind a 2 évadot!!