Dexter fertőzés:-) Ami nem is csoda, hiszen a sorozatgyilkos téma végre igazán eredeti volt. Naná, hogy trilógia formában:-) 

I, Nem vagyok sorozatgyilkos

Az első kötetben megismerjük meg főhősünket John Wayne Cleaver-t. A 15 éves tini kicsit fura...a pszichológusa szerint szocipata...egy igazi kis Dexter. Érzi, hogy valami sötét, gonosz lakik benne, de szigorú szabályaival kordában tudja tartani. Próbál normális tiniként viselkedni, barátkozni, figyelni az emberi érzelmekre, de ez nem könnyű számára. A családi háttere is elég különleges. Az anyja és nagynénje egy temetkezési vállalkozást vezetnek. Azaz hullákat balzsamoznak, vágnak, varrnak, festenek, preparálnak...elég morbid mindennapok...és persze John imádja ezt. Én fulldokoltam olvasás közben...elég részletesen mutatja be a folyamatokat. John apja évekkel ezelőtt lelépett. Azóta az időnkénti ajándékaain kívül nincs hír róla. John nővére, Lauren is visszatért a városba bár anyjával még fagyos a viszonya. Szóval éldegélnek, balzsamozgatnak, amikor brutális gyilkosság rázza meg a várost. A tetem a családi vállalkozásban köt ki ahol John kedvére tanulmányozhatja, miközben kiderül, hogy a halott elvesztette az egyik veséjét a gyilkosság során. Mikor a brutális támadások folytatódnak, már a rendőrség is sorozatgyilkosságról beszél. Ebben a témában pedig Jonh nagyon ott van. Elkezdi felállítani az elkövető profilját. Ám amikor szemtanúja lesz az egyik gyilkosságnak mindent át kell értékelnie...

Na, idáig remeknek tartottam az alap ötletet, de a gyilkosságok indítéka elkedvetlenített... Végig olvastam és egész jónak tartom a maga nemében, a tiniknek szerintem bejön nagyon, de jobban örültem volna, ha marad a realitások talaján.

II. Szörnyeteg úr

John természetesen nem avatta be minden részletbe a rendőrséget az első kötet végén, így a városban még mindig nem tud más a démonról. De hamarosan úgy tűnik újabb sorozatgyilkos bukkan fel, aki kegyetlenül megkínzott női testeket hagy hátra maga után. John úgy érzi ezt is egy démon csinálja és elhatározza, hogy utána jár és megöli. Ez a kötet kegyetlenebb, borzalmasabb, durvább. A gyilkos kilétének felfedése eléggé meg is lepett. A kínzósdit nem nagyon kedvelem úgy általában. Ahogy az lenni szokott a középső kötet a leggyengébb. Már elmúlt az első kötetben megismert újdonság, különlegesség varázsa, de még nem kezdődik el a végkifejlet izgalma. Amolyan másodszorra látott első rész.

III. Nem akarlak megölni

A "kis Dexter" magához csalogatja a harmadik démont, miközben elhatározza, hogy démonvadásszá avanzsál. Hamarosan meg is kezdődnek a gyilkosságok, ezúttal egy már ismert sorozatgyilkos szedi áldozatait a városban. John pedig a nyomába ered. Közben próbál normális srácként élni: barátnője lesz, elmegy az első suli báljára, lazít a szabályain. A sorozatos gyilkosságok mellett azonban egyre több fiatal lány követ el öngyilkosságot a suliból. A harmadik rész megint nagyon izgalmas és elég meglepő is. a vége pedig megrázó, nem az a tipikus happy end, de éppen ezért hiteles is. Kiváncsi vagyok lesz e folytatása is, mert például John apját sokat emlegeti az író, de valójában titokzatos a személye és a szerepe.

Összességében egy különleges témájú, mondhatni friss, trendi az alapötlet, a Dexter-démon kombó. A fiatalok szerintem imádnák, de azért elég meredekek a halottasházas, balzsamozós jelenetek...

Aki szívesen olvasna még egy részletesebb kritikát, annak ajánlom a következő linket is: http://cinestar.hu/nem-vagyok-sorozatgyilkos-trilogia-a-szornyek-ellen-kuzdo-szornyrol/