Egy jó könyv minden hétre

mood reader

mood reader

James Patterson - 14th (angolul)

2015. szeptember 21. - mood reader

letoltes_2_6.jpgMár 14 kötetben követem Lindsay Boxer életét és munkásságát:))) Igazán megkedveltem, még ha sorstársához (Alex Cross) hasonlóan kevés ügyet old meg valóban ő maga:))) Ezúttal is inkább az épp gyesen lévő ex FBI-os férje brillíroz, meg ázsiai barátnője az ügyészségről. Az ő ügyei valahogy maguktól megoldódnak:) Pedig ez most elég szövevényes, kicsit zavaros is: van egy 3 fős banda, akik rendőr jelmezben, maszkban törnek be boltokba és viszik el a bevételt, néha lövöldözéssel egybekötve, aztán ugyanez a banda lopogat drogot is a dealerektől még több lövöldözéssel. Vajon tényleg rendőrök az elkövetők? 

Eközben Lindsay csodás harmóniában él férjével, aki nem mellékesen a közös kislányukat nevelgeti, na de tényleg!!! A családi szerepek egyszerűen szürreális, de most tényleg csak gondoljuk végig: van egy nagyon sármos, FBI szakember, aki hosszú évek óta üldözi a nagy halakat, ráadásul igen magas pozícióban melózik hol itt, hol ott. Aztán lesz egy lánya, anyuci nagyon szeretne dolgozni újra (nincs ezzel semmi baj, habár nem volt otthon csak 3-4 hónapot), de nem csak úgy kicsit, hanem teljes munkaidőben, ami nyomozóként nem fix 9-5-ig meló, hanem éjjel, meg hajnalban, meg nappal és sokáig, és fegyverrel, és veszélyes emberekkel. A jelenetek vége pedig úgy néz ki, hogy a nyomozónő hazaér a strapából, hulla fáradt, meg jár az agya, belibben a lakásba, ahol a férj már melegíti a vacsorát és önti neki a bort. Összesen talán 15 alkalommal olvashatjuk, hogy megpuszilja a kislányát, ebből több, mint fele alkalommal a gyerek már alszik. Aztán vacsora, borozgatás, kicsi beszélgetés és még egy kis laptopozás. Hajnalban jön a telefon és futás melóba. Ja, azért hetente egy este a barátnőivel iszogat... Ki látott már ilyet? Az a gyerek egy angyal!!! Sose sír, sosincs láb alatt, nem akar játszani, nem olvasnak mesét, nem tudom mikor és mit eszik, nem viszik sehová... Mintha ott se lenne... Na az én fiam ne ilyen!! Hős FBI-osunk egyszer azért kiakad, a bezártságtól, meg a sok házimunkától, de csak egyszer és csak kicsikét, na ekkor egyszer van szex és minden tündérmese továbbra is... Mondom, hogy szürreális! Különben nem az a része, hogy a férfi marad otthon a gyerekkel, mert ezzel nincs bajom, de ez a karakter ilyen papuccsá, ilyen mértékben nem adná fel a munkáját, és a dolgozó nő sem kakilná le ennyire az egy éves, első gyerekét és venné ki ilyen kevéssé a részét  a családból... 

A bejegyzés trackback címe:

https://mood-reader.blog.hu/api/trackback/id/tr387795444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Anna Ann 2015.09.26. 08:51:50

Szia! Jelöltem az oldaladat egy díjra, remélem elfogadod. Azért szeretem a blogodat, mert több olyan írótól is olvastál és írtál a könyveikről, akiket én is kedvelek, mint Stephen King (ő a kedvenc) vagy James Patterson. Szívesen olvasom az értékeléseidet.

mood reader 2015.09.28. 13:52:08

Kedves Anna Ann! Nagyon köszönöm, igazán meg is leptél vele:)) Szuper érzés, hogy neked tetszik, amit írok! Elárulnád, milyen versenybe ajánlottál?

Anna Ann 2015.09.28. 21:25:31

@mood reader: Igazán nincs mit, megérdemled. Ha nem haragszol meg érte, akkor belinkelem a posztot, amit erről írtam, nekem is bejegyzést kellene majd készítened, és kérdésekre válaszolni, de az a pár "szabály" ott van. Gratulálok még egyszer!

annbooks.blog.hu/2015/09/26/a_vandorlo_leibster_blog_award
süti beállítások módosítása