Ismét egy vért fagyasztó, de inkább gusztustalan, mint rettegős könyv és egy számomra új író. Sajnos nem tudok túl sok jót elmondani sem az íróról, sem a sztoriról:( A történet kerete és szereplői nagyon sablonosak, az életük, lelki tusáik szinte már kommersznek számítanak ebben a műfajban. 

A kisvárosban megcsonkítva, megerőszakolva találnak egy fiatal, vak nőt. Főhősünk Sara Linton halottkém talál rá és próbálja megmenteni sikertelenül. Majd ezután újabb lány tűnik el, akit később szintén brutálisan bántalmazva talál meg Sara. A gyilkos kiléte, a gyilkosságok és kínzások elkövetőjére a könyv végén hirtelen derül fény. Értelme nem nagyon van, túl sok kérdés, elvarratlan szál marad az olvasóban. Egyszóval nincs jól felépítve a történet kerete és háttere, ahogy a figurák sem. Emiatt elég gyorsan ki lehet olvasni, de izgalomra ne számítsunk, ellenben sokat forog tőle majd a gyomrunk... Sokkoló részletekkel kompenzálva a feszültség hiányát.

Az impresszum Patricia Cornwell-hez hasonlítja Slaughter-t, de én ezt Cornwell helyében sértésnek venném. Azon kívül, hogy a főhős foglalkozása azonos a Cornwell sorozatok hősnőjével ég és föld a két írónő stílusa, kifinomultsága, íráskészsége!! 

A nadragulya amúgy valóban hazánkban is gyakori mérgező növény: http://hu.wikipedia.org/wiki/Nadragulya