Az Alex Cross sorozatban ez a rész egy kakukktojás:) Nekem tetszett, de a sorozat szempontjából olyan, mintha, az írónak időre lett volna szüksége a történet folytatásához, a kiadónak meg kellett a következő kötet:)
Ezúttal a bevezető szerint ezt a könyvet Alex írja. A történetet Nana Mama mesélte el. Amolyan családi történet. 1900 elején játszódik, témája pedig a néger gyűlölet Délen. Egy négereket védő ügyvédet felkér maga az USA elnöke Theodore Roosevelt, hogy utazzon haza szülővárosába Mississippi állam beli Eudora-ba és járjon utána, igazak-e a híresztelések, miszerint a Ku Klux Klan ismét aktív. Ben Corbett így sok év után hazatér. Apjával, a város bírójával nem jó a viszonya mióta Északra költözött. A helyiek is fenntartással kezelik és eljövetele a családi békét is felborította. A városban Roosevelt kérésére egy néger öregúr Abraham Cross útmutatásával ismeri meg a rettenetes helyzetet. A város határában minden hétre jut egy néger lincselés.Brutalitás, kegyetlenkedés, kínzás, megalázás... Mr. Corbett nem nézheti tétlenül az embertelenséget, annál inkább, hogy az ország törvényei elvileg büntetik a gyilkosságot. A négerek védelmezése azonban veszélyes lépés itt Délen. Ben csoda folytán marad életben miután nigger lover-ként megverik és fellógatják. Hamarosan az is világossá válik, hogy a KKK nem elszigetelt szélsőséges csoport, hanem a város prominenseinek egyesülése. Egy újabb négerek elleni támadás során azonban Ben és társai elfogják a gyilkosokat és a sheriff elé cipelik őket. A törvény köti a kezét a rendőrfőnöknek, így tárgyalásra kerül az eset. Hiába azonban a számtalan szemtanú és a tények. A helyi közösség a bíróval egyetemben kitart az elvei mellett és a gyilkos fehéreket szabadlábra helyezik a sok fekete vallomás ellenére is.
Nem tartozom a kisebbség közé semmilyen tulajdonság alapján. Egyetlen egyszer éltem át néhány percig az érzést Párizsban egy metróállomáson, mely a feketék negyedében volt. Mindenhol körülöttem CSAK feketék álltak... Idegen, frusztráló érzés volt... Mindazonáltal bármennyire is elítélendő mindaz a kegyetlenség, amit például a feketék ellen elkövettek a déli amerikaiak van egy elgondolkodtató eleme. Nem a lincselésre, a gyilkosságra, a kínzásra gondolok. De arra igen, hogy évekig nem használhatták a feketék a fehérek által látogatott helyeket, mint egy étterem, vagy mellékhelység, busz... Hogy nem vették őket egyenrangú emberként számba, hogy féltek tőlük: életük jelentős részében rabszolgaként használták a feketéket! Nem mentség értem, de aki egész életében ezt az egyetlen relációt ismerte a fehér és a fekete ember között, azt nem nagyon tudod élete maradék részében jobb belátásra bírni... El kellett tűnnie ennek a nemzedéknek ahhoz, hogy a helyzet javuljon és még egynek, hogy ma fekete elnöke lehessen az USA-nak!
