A Razorland Trilógia második és harmadik kötetét egymás után olvastam el gyorsan. A témában eddig ennek a regénynek a stílusa tetszett leginkább. Emlékszünk a Menedék történetére: Pikk a föld alatt élő fiatalok közösségének vadász tagja. Vadász társa Fakó, akit befogadott a közösség annó. A világ elpusztult, már csak a föld alatt van élet, az ember fiatalon hal meg, így a 16 éves Pikk már középkorú felnőttnek számít. Az emberek a felszínen elpusztultak, vagy mutnánsokká/korcsokká váltak. Az enklávé vezetői azonban titkolnak dolgokat és mikor Pikk túl közel kerül a hazugsághoz kiűzik a közösségből. Fakóval a felszínre mennek, ahol a sors kemény fordulatok között sodorja melléjük Kószát és Tegant. A mutánsok támadása majdnem meg is öli őket, végül egy férfi segítségével menekülnek meg és jutnak el egy felszíni kolóniába. Innen folytatódik a történet.

HELYŐRSÉG

Pikk nehezen illeszedik be az új közösségbe. Minden nagyon különbözik attól ahol és ahogyan eddig élt. Itt sok a felnőtt, sőt az idős ember is, így ő gyereknek számít, ami viszont kevés önállóságot enged. Ezt Pikk nem tudja elfogadni. Lányként nem elfogadott a harcolás, verekedés, rossz modor. Pikk eddigi életében csak harcolni tanult, ezért a kolónia iskolájában lemaradott olvasás, írás, matematika vagy akár a történelem tekintetében. Ráadásul barátai közül csak Kósza keresi a társaságát, akivel rendszeresen edzenek, hogy megőrizzék erejüket, gyorsaságukat. Egyedül az őket megmentő férfi, Hosszúpuska nem nézi le a lányt. És a nyári szezonban lehetőséget ad neki, hogy Fakóval és Kószával részt vegyenek a földművesek kísérésében, védelmében a falakon túl. A csapat elindul, hogy elültesse a magokat, de még útközben nagy csorda mutáns támadja meg őket. Amikor legközelebb gyomlálni mennek, a feltúrt, tönkre tett földet találják csupán és hazafelé támadják meg őket a korcsok. Egyértelműen látszik, hogy az eddig állati formát mutató emberi mutánsok egyre okosabbak, szervezettebbek, logikusabbak. A miért és hogyan a fő kérdés, de először megoldást kell találni a gabona problémára. Pikk és a két fiú önként jelentkezik a nyári szezonra őrnek. Kemény nyaruk lesz, sok harccal és szerelemmel. Hagyok némi izgalmat a leendő olvasóknak is! A kötet végén Pikknek azonban mennie kell a kolóniáról, bár küldetést is kap a csomagba. Így vagy úgy mind a négyen nekivágnak a világnak ismét, csak egymásra számítva.

HORDA

A harmadik könyv tehát a 4 útitárs útra kelésével indul. Hamarosan elérik a Soldier-tó települést, ahonnan a segítségre számítanak, de a katonákkal teli város sem akar harcolni a korcsok ellen. Pikk társaival és néhány önkéntessel elhatározza, hogy saját sereget toboroz az emberiség felszabadítására. A vállalkozás azonban csúfos kudarcba fullad... Nem meglepő módon az emberek inkább tűrnek csendesen, minthogy bátran tennének a szabadságukért... Nem mesélem el a végkifejletet, de szellemes és hiteles. Azok után, amiket megtudunk a korcsokról, az emberiség múltjáról és jelenéről ez az egyetlen hiteles befejezés szerintem. A vége boldogság és béke, de nem baj, mert érthető, hiteles.

A többi hasonlóval ellentétben könnyed, de nem bugyuta a stílusa. Pörgős és lassú fejezetek váltják egymást, a titkokra, kérdésekre választ ad belátható időn belül. Az is jó, hogy eleget utal vissza az első könyvre ahhoz, hogy minden részlet újra az olvasó eszébe jusson. Maga az ötlet nem kiugróan új, innovatív, de legalább kerek és értelmes:) Pikk végre egy igazán kedvelhető, okos, céltudatos fiatal lány, aki képes változni, nagyon empatikus, nem akar mindig mindenkit minősíteni, meg tudja érteni mások döntése mögötti okokat, érzelmeket és ezért nem ítélkezik. Igazából nem mások, hanem a saját tetteivel törődik. Végig hű marad az elveihez, de nem bután makacs vagy dacos! A szerelem sem folyamatos bizonytalankodásokból áll, habár van mit tanulnia, de őszinte, kitartó és hűséges! Szerintem eddig Piik a legszerethetőbb, legnormálisabb és legobjektívebb tini hős alak a témában! A történet is szép kerek, érthető, nem maradnak homályos foltok. Filmre vele!!