Nyári Krisztián valami egészen különlegeset hozott létre most már sorozattá vált projektjével. Pedig az alap ötlet igazán egyszerűnek mondható: adott paraméter alapján mutatja be magyar íróink életrajzát. Az első könyvet bevallom azért kezdtem el, mert nagy volt a felhajtás körülötte, de hamar belefeledkeztem.

Egészen elképesztő, hogy a kontextus, a fókusz, a nézőpont hogyan tudja átformálni a személyt és véleményünket róla. Az iskolában az életrajzokat csak magoltuk, mint a szorzótáblát vagy verseiket. Nem látjuk gyerekként mögötte az embert, az apát, a testvért, a férjet... Az életrajzuk pedig csak azért volt fontos, hogy elemezni tudjuk verseiket. Nem hittem, hogy egy ilyen fókusz váltás ennyire más perspektívát hoz. Az unalomig tanult életrajzok szinte újakká váltak. Az írók érzelmi, szerelmi kapcsolatainak ilyen realisztikus bemutatása valódi figurákká tette számomra a csak tankönyvekből ismert alakokat. A fotók pedig még élethűbbé, elképzelhetővé tették a szereplőket. Külön szuper, hogy nem az agyon használt tankönyv képek szerepelnek a kötetekben.

Két dolog hatott rám különösen erősen végigolvasva a 2 kötetet. Mindkettő csak így vált láthatóvá, hogy egymás után olvastam 20-50 történetet nagyrészt azonos időszakból. A megrökönyödtető, hogy milyen sok koros költőnk lett szerelmes (jó esetben) huszonéves lánykába (néha még fiatalabba). A legdurvábbak azok a történetek, ahol az író 30-as éveiben ismerkedik meg a baráti család gyermekeivel, majd 10-15 év múlva beleszeret a bimbózó fiatal lányba... Na, ebből manapság elég nagy balhé lenne!! A másik mellbevágó felismerés a II. világháború pusztítása a magyar szépirodalmi- és művészeti köreiben. Persze, hogy tanultam történelmet és irodalmat én is, csak valahogy mégsem zúdult rám ilyen erővel annó. Vagy mert gyerekként az ember átlépi a halált, vagy mert 1-1 életrajzot, költő, író munkásságát hetekig tanultuk. De ebben a kötetben 2-5 oldal csupán 1-1 szereplő szerelmének bemutatása, így 5 oldalanként olvasni, hogy őt is, meg őt is elhurcolták.... Döbbenetes volt. Miközben az a tény is, hogy a magyar művészeti élet legtöbb alakja zsidó származású volt, mert hogy különben ez sem érdekelt előtte senkit. Mármint a hovatartozás....

Szóval néhol megrázó, néhol megszeppentő, néhol megmosolyogtató ez a könyv, de mindenki számára tanulságos és új ismereteket nyújt az biztos:)