Belenyúltam egy újabb Sam Capra történetbe. Csak sajna ez az előzőleg olvasott kötet előtti sztori. Nem túl izgalmas és motiváló visszafelé olvasni időrendben, hisz tudom a történet folytatását... Oké kivilágosodnak a homályos részletek, de ezek nélkül is érthető volt az előző kötet.
Bár odavoltam Sam Capra figurájáért most az előzményeket olvasva minden lelkesedésem elmúlt... Az jutott eszembe, hogy mostanság fut a tévében minimum két zenei tehetségkutató műsor, amit folyamatosan nézek is. Időnként felbukkan egy figura, aki oltári különlegesnek vagy szimpatikusnak vagy egyedinek vagy bolondnak vagy tehetségesnek vagy kivételesnek vagy valamilyennek tűnik elsőre. Lelkesedek érte, elvarázsol az előadása, azt mondom na ez igen idevaló emlékezni fogok rá! És alig várom, hogy újra lássam, halljam a következő műsorban kb egy hét múlva. És akkor végre ő következik! Én meg zavartan ülök a fotelben, még szívemben a várakozás, de már bizonytalanul matatok a karfán, mert valahogy becsapva érzem magam. Nem is értem most, hogy tetszhetett ez a figura első alkalommal olyan nagyon, hogy két órája várom a szánalmas kis produkcióját. Amikor az előadása lapos, a hangja többnyire hamis, inkább nevetséges, mint különc; inkább dilis, mint egyedi; inkább ripacs, mint populáris... Egyszerűen nem értem, hogy nézhettem ezt be ennyire!!!
Most így érzek Capra iránt....és nem tudom, hogy a történetet időrendbe olvasva is elsőre tetszett volna nagyon, aztán nem... Mert ez talán azt jelenti, hogy nem eléggé jó, érdekes, szeretni való a karakter... Ráadásul volt egy déja-vu érzésem is. Mintha egy kísértetiesen hasonló jelenetet olvastam volna az előző, azaz a következő könyvben.
Minden esetre röviden a történet: Sam a fiát keresi minden erejével. (A még ezelőtti részből derül majd ki, hogyan is történt a CIA meghurcolása és a felesége árulása és önfeláldozása.) A Kilenc Nap bűnszervezetet kergeti, aki elrabolta újszülött még nem is látott kisfiát. Tét egy hacker meggyilkolása, amiben egy hasonló sorsú anyuka lesz a segítségére. Bár nem akarja jelenlegi munkaadóját Milát belekeverni az ügybe, persze a nő titkon rajta van. Megismerjük a veszélyes Mila történetét is, és stílusosan újra összefuthat élete legnagyobb ellenségével. Sam persze talál olyan megoldást a problémára, hogy a kecske is jól lakhasson és a káposzta is megmaradhasson:) Sok akció, érző lelkű ifjú apuka, egy csomó titkos társaság és a CIA. Mindenki mindenkit hajszol benne, ahogy azt Abbott-tól megszokhattuk már. Végül is nem totál gáz, de a NEM folytatásos Sam Capra könyvei eddig jobban tetszettek.
