Megvallom azelőtt nem hallottam még az írónőről, aki 2007-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat... Most is valószínűleg csak azért került polcokra, mert tavaly novemberben meghalt szegény:( A könyvklub pedig lecsapott rá! Csak én látom úgy, hogy a könyvesboltokban nincsenek kiemelve a Nobel-díjas írók művei? Esetleg azért nem mert mert ezek a művek kevés bevételt tudnak generálni a boltnak? Való igaz, hogy a Nobel-díjas írók regényeinek nagy része túl irodalmi, túl elvont, túl szofisztikált...és így gondolom fajlagosan kevesebb olvasó mer pénzt is adni értük. 

Jó pár napja gondolkodom, mit és hogyan is írjak erről a regényről. Mert egyrészt bonyolult emberi helyzetről, kapcsolatról szól első sorban, nem nagyon van cselekménye. Ugyanakkor könnyen, gyorsan olvasható, nem csak mert rövid:), hanem mert a mondatai olyan gördülékenyek. Csupa leírás és mégsem lépi át azt a határt, ahonnan ismétlésnek, túl magyarázásnak éreztem volna. Mégis nehéz írni a könyvről, mert egy számomra ismeretlen helyen és helyzetben játszódik. A könyv Mary és Richard Turner házasságát mutatja be, akik Rodesiában egy farmon gazdálkodnak, és amikor még a gazdaságokon feketék dolgoztak, már némi pénzért, de még mindig állatokként. A fehér ember és a négerek viszonya alapjaiban és kimondatlanul le volt fektetve. A házaspár élete elég hamar egyértelműen tragédia felé tart. Átgondolva a helyzetet egyértelműen nem lehet happy end. 

Mindaz, ami Mary és Richard között történik hátborzongató, ha mélyen beleképzeljük magunkat a bőrükbe. Mary, aki későn, valójában rossz ízű pletykáktól feltüzelten megy férjhez nem akarja belátni, hogy ez a házasság a tanyán számára élhetetlen lesz. Fontos, hogy megértsük, hogy a rövidke könyv több mint 6 évet ölel át! Fontos, mert el kellene tudnunk képzelni egy életet, minden egyes napot egy évben, amit egy tanyán a hőségben egy szedett-vedett kuckóban tölt Mary egyetlen néger cseléd társaságában nélkülözésben, pénztelenségben, reménykedésben. Éveken át minden egyes napot!!!! Képzeljük le, miránk hogyan hatna ez az inger és társaság nélküli élet! Én biztosan tudom, hogy bediliznék... Nincsenek barátok, könyvek, kiskertecske, rádió, tv...nincs semmi csak a por és a forróság...

Számomra igen megrázó volt a könyv, mert nagyon át tudtam érezni Mary sorsát, míg bizonyos szempontból értettem Turnert is, habár ezt a típust kerülöm amennyire tudom:) A néger kérdéshez nem sokat tudok hozzá fűzni, mert magát a helyzetet sem ismerem, mégis értem a nő vívódását. Valahol egy magyarázatban azt olvastam, hogy Moses és Mary között testi kapcsolat is volt... Számomra ez a rész nem volt teljesen egyértelmű a regényben, de az én olvasatomban nem volt köztük ilyen kapcsolat. Nem tudom elképzelni, bár érzem, hogy enélkül a gyilkosság lesz kevésbé indokolt... Ezt a részt szívesen megvitatnám más olvasókkal is...

Minden esetre a regény, a szereplők életének, érzelmeinek és helyzetének leírása nagyon megfogott. Viszont semmi köze a fülszöveg szerinti romantikus történethez. Kemény, szomorú, elgondolkodtató történet. Biztosan olvasok még az írónőtől valamit.

http://hu.m.wikipedia.org/wiki/Doris_Lessing