Egy nap alatt kivégeztem... de milyen nap volt ez! Egyszerűen imádom. Minden mondatát élvezem. Ráadásul úgy érzem, oly sok év után King visszatalált önmagához. Történetei újra egyedülállóak, a karakterei kidolgozottak és nagyon Kingesek. Én az ilyen koraibb könyvei, történetei miatt lettem fanatikus. Aztán jó pár évig csak azért olvastam mert szűz jegyemből adódóan nem tudok elszakadni a sorban megjelenő könyvektől, ha már x darabot kiolvastam egy írótól...de túl sok könyve vált egyszerűen gyermekriogató rémálom látomássá. Lásd Álomcsapda és társai. Az elmúlt 3-4 könyv viszont újra üt. Most jelenik meg a Ragyogás folytatása is. Na arra igazán kíváncsi leszek lévén az egyik,  ha nem a legmeghatározóbb rémdrámája volt anno. 
Szóval a könyv feléig nincs semmi ijesztő, hátborzongató, gyomorforgató. Viszont tele van jellemrajzzal anekdotákkal és talán ezúttal még önmagát is túlszárnyalta a King special szavakkal. A King rajongok tudják, hogy az író szereplői előszeretettel alkotnak új, saját szavakat. Angolban is?????? Mindet ugyanaz firditotta???? Jo lenne tudni mennxiven egyedi angolul a stilusa es mennyit ad a fordito???
Főhősünk, aki ezúttal is a narrátorunk, elbeszélőnk Devon Jones. Nyári munkát vállal a Joyland vidámparkban. Úgy érzem a téma kiapaszthatatlan. Ugyanakkor hálás, hisz biztosan mindenkit magával ragadnak a  vidámparki kulisszatitkok még, ha 40 évvel ezelőttiek is:) Én bele tudtam képzelni a volt budapesti vidámparkot fénykorában. Szóval a történet felében megismerjük Jonest.  Egyetemista írónak készül. anyja nem régen halt meg rákban, vele épp most szakít első nagy szerelme. Eközben élményekkel és barátokkal gazdagodik Joylandben. Minden szuper-süti, amíg Dev fel nem ül barátaival az elvarázsolt kastély ijesztgetős kocsijába. Innentől lesz egy csöppnyi borzongás, de épp csak annyi, hogy ne feledjük, kitől is olvasunk és, hogy ne akarjunk túl későig olvasni egyedül a lakásban;) A történetben azonban ezúttal a hús-vér embereken van a hangsúly végig. És nem hittem volna, hogy Stephen King meg tud ríkatni de az utolsó két oldalon patakokban folyt a könnyem:(!!!
Ajánlom mindenkinek! Stephen King felébredt kómájából!!!:)