Nem emlékszem hogyan, mikor fészkelte be magát a fejembe a tény, hogy még nem olvastam sosem ezt a klasszikus regényt. De mióta rágja a fülemet sok könyvben, filmben jelenik meg idézet, utalás a kóbor lovag történetére. A "szélmalomharc" olyan gyakorivá lett kifejezés, hogy mindig úgy képzeltem ez központi témája, hosszú eleme, története a regénynek. Kissé csalódtam, hogy csupán egy nyúlfarknyi fejezet:( Persze a teljes könyvet elolvasva már érthető, miért lett ez a kifejezés a az örök illúzió, reménytelen küzdelem megfelelője.
A szereplők szinte minden kvíz műsorban kérdésként szerepelnek: Don Quijote de la Mancha, Sancho Panza (fegyverhordozó), Dulcinea del Tobozo (a lovag szíve hölgye), Rocinante (ló). Engem nagyon meglepett milyen modern, és könnyed a stílusa, szóhasználata. Sokkal "súlyosabb" olvasmányra számítottam. Rövidke kis fejezetekből áll, melynek hosszú címei teljesen leírják a következő fejezetet, így gyakorlatilag elegendő lenne csak a fejezetcímeket elolvasni:))) A történet egy idős úrról szól, akinek egyetlen öröme a lovagregények olvasása volt. Minden pénzét könyvekre költötte és állandóan csak olvasott. Szép lassan azonban átcsúszott egy elképzelt világba, melyben ő maga is kóbor lovagként él. ÉS elhatározza, hogy kalandok után néz. Míg egyfelől viccesek a jelenetek, más részt szánni való, hisz az olvasó pontosan tudja, hogy csak egy idős ember tévképzeteit látjuk, aki óriásoknak nézi a szélmalmokat, lovagnak minden lovon vagy szamáron érkező utazót. Lovagként próbál segíteni a gyengéken, megküzdeni más lovagokkal és mindenkivel, aki nem ismeri el szíve hölgye páratlan szépségét... Legtöbbször persze pórul jár, jól megverik, kinevetik... Azonban vannak, akik a falujából próbálnak segíteni az öregnek. Önmagukat is beépítik Don Quijote álomvilágába és csellel igyekeznek rávenni, hogy térjen haza.
Egyszerre szórakoztató és szomorú. Olyan keserédes. De korát meghazudtoló a hangvétel és a műfaj. Van,aki szerint egyenesen az első mai értelembe vett regény. Kétségtelenül az egyik legismertebb, legtöbbet emlegetett, ábrázolt klasszikus!
